A cheerleading, magyarul hajr�z�s, szurkol�s vagy vez�rszurkol�s modern sport�g, amely a torna, az akrobatika �s a t�nc elemeit �tv�zi. Els�sorban csapattev�kenys�g, amely szorosan kapcsol�dik m�s sport�gakhoz, f�leg az amerikai futballhoz, a kos�rlabd�hoz, a labdar�g�shoz.

Eredet�vel kapcsolatban k�t k�l�nb�z� te�ria l�tezik: az egyik szerint a hajr�z�s a majorette-ekkel kezd�d�tt a XVIII. sz�zad v�g�n, amikor Nap�leon bevonult P�rizsba, �s lova el�tt kicicom�zott fiatal l�nyok haladtak, akik labd�kat dob�ltak, vir�gszirmokat sz�rtak, p�lc�kat p�rgettek.

A m�sik, �s sokkal val�sz�n�bb elk�pzel�s a jelens�g (�s nem a sport�g) sz�let�s�t az 1870-es �vekre teszi, amikor is a Princeton egyetemen megalakult az els� Pep Club (buzd�t�klub), amely akkor m�g kiz�r�lag f�rfiak r�szv�tel�vel rendezett szurkol�st vez�nyelte le. Az akkori rigmusok m�g nagyon egyszer�ek voltak, az els� ilyen a „Rah, rah, rah!” – volt.

Az iskola nem monopoliz�lhatta a szurkol�snak ezt a form�j�t, ami 1884-ben eljutott a Minnesotai Egyetemre, ahol 1898-ra kialakultak a mai rigmusok �sei. Az els� klasszikus �rtelemben vett hajr�z� Johnny Campbell volt, aki 1898-ban �t t�rs�val megalap�totta az els� igazi Cheerleading Squad-ot (csapatot).

Ugyanitt k�vetkezett be a k�vetkez� nagy �tt�r�s sz�zadunk h�szas �veiben, amikor is n�k el�sz�r vehettek r�szt a hajr�z�sban. Erre az els� vil�gh�bor�t k�vet�en ker�lhetett csak sor, amikor a n�k az �let minden ter�let�n szerepet v�llalhattak, kor�bban csak f�rfiak �ltal bet�lt�tt �ll�sokban dolgozhattak. A hajr�z�s a f�rfiak �ltal monopoliz�lt sport�gb�l koeduk�lt k�z�ss�gi sz�rakoz�ss� n�tte ki mag�t.

A sport�g alapjait Lawrence Herkimer tette le 1948-ban, amikor megalap�totta a Hajr�z�k Nemzeti Egyes�let�t; �gy a cheerleadinget m�r tan�tani is lehetett. Herkimer (akir�l egy ugr�st is elneveztek, a herkie-t) tal�lta fel a pompomot 1956-ban, mint a hajr�z� rutin seg�deszk�z�t. Ezek akkor m�g pap�rb�l k�sz�ltek, a m�sz�las pompomot csak 1968-ban k�sz�tett�k el�sz�r. Herkie szervezte az els� hajr�z�-klinik�t �tvenk�t l�ny r�szv�tel�vel; majd 1953-ban megalap�totta az els� olyan gy�rat, amely hajr�z�k sz�m�ra forgalmazott egyenruh�kat �s cip�ket.

A hatvanas �vekben v�lt a hajr�z�s mindennapi jelens�gg�: lassan minden k�z�piskol�ban szervez�d�tt pompomcsapat, akkor m�g szigor�an z�rt nyak�, hossz� ujj�, t�rd al� �r� szokny�s uniformissal. Ekkoriban a csapat tagj�nak lenni preszt�zst jelentett, hiszen a sz�ps�g alapvet� elv�r�s volt a l�nyokkal szemben, �s a t�ljelentkez�sek miatt csak a legcsinosabbaknak jutott hely. Ez volt az az id�szak, amelyben el�sz�r fogalmaz�dtak meg a pompoml�nyokkal szembeni el��t�letek.

Szint�n az �tvenes-hatvanas �vekben kezdtek olyan gyakorlatokat �s koreogr�fi�kat betanulni, amelyekben a l�nyok egym�st emelt�k, vagy piramisokat form�ztak; megsokasodtak az akrobatikus �s gimnasztikus elemek.

Az els� bajnoks�got, amelyen az eg�sz orsz�g szurkol�k�rusai r�szt vettek, 1978-ban rendezt�k meg. Ebben az id�ben alakult ki az a szok�s, hogy az egyetemi hajr�z�-csapatok tagjai ugyanolyan �szt�nd�jat kapjanak, mint a futballj�t�kosok.

A t�rsadalmi megbecs�l�s azonban kar�ltve j�rt a sport�g c�lt�bl�v� v�l�s�val: a pompoml�ny az �lcel�d�sek �s f�tisek k�z�ppontj�ba ker�lt, a moziv�sznon pedig t�bbnyire a „sz�p �s buta”, illetve az „intrikus” karakter�t osztott�k r�.

A nyolcvanas �vek volt a hajr�z�s igazi nagy �vtizede. Ekkor kezd�dtek meg a k�z�piskolai bajnoks�gok, ekkor alakultak az els� Allstar csapatok – b�r l�tsz�lag semmi jelent�s esem�ny nem t�r�nt, a versenyek k�telez� gyakorlatai, a csapattagokt�l elv�rhat� minimum-k�vetelm�nyek ebben az id�ben kapt�k meg a maihoz legink�bb hasonl�t� form�ikat.

A sport a kilencvenes �vekben elterjdt �zsi�ban �s Eur�p�ban, napjainkban pedig m�r harminc egy orsz�gban t�bb, mint n�gymilli� regisztr�lt sportol� �zi.

- B�r a hajr�z�k mintegy 97%-a n�, a sport�gat a f�rfiak tal�lt�k fel �s �zt�k kiz�r�lagosan az 1920-as �vekig. A professzion�lis csapatokban m�r fele-fele ar�nyban vesznek r�szt n�k �s f�rfiak.

- Az amerikai hajr�z�k 83%-a B-s vagy ann�l jobb tanul� (ez Magyarorsz�gon a n�gyesnek felel meg). Az egyetemeken is sok a hajr�z�, akik csak bizonyos tanulm�nyi �tlag f�l�tt kapnak �szt�nd�jat a sportteljes�tm�ny�k�rt.

- Az USA-ban egy �tlagos hajr�z� k�r�lbel�l 160 centim�ter magas �s k�r�lbel�l 49 kil�.

- A hajr�z� n�k 98%-a atletiz�lt kor�bban,

- A hajr�z�k 62%-a �z versenyszer�en m�s sport�gat is.

- Az USA-ban az iskol�k 80%-nak van pompomcsapata, t�bbs�g�k Amerikai futball csapathoz k�t�dik.

- A leggyakoribb hajr�z�-sports�r�l�s a t�r�tt kar �s a felhasadt sz�j.

- A hajr�z�k 12%-a 5 �s 13 �v k�z�tti gyerek.

Az Egyes�lt �llamokban, �s azokban az orsz�gokban, ahol t�bb �vtizedes hagyom�nyai vannak a cheerleadingnek, szok�s versenyeket, k�zismert sz�val pompombajnoks�got tartani.

Az eur�pai bajnoks�gok �ltal�nosan elfogadott szab�lyzata alapj�n a csapatoknak egy olyan gyakorlatsort kell el�adniuk zen�re, amely legfeljebb k�t �s f�l perc hossz� lehet. Egy 40�40 l�b ter�let�, gumibor�t�s� p�ly�n kell v�grehajtani a gyakorlatokat, amelyr�l nem szabad kil�pni a sz�m ideje alatt. �kszerek visel�se tilos, a tetov�l�sokat �ltal�ban el kell takarni, �s a gyakorlat sor�n csak pompomokat, megafont �s a csapat nev�vel ell�tott szalagokat, z�szl�kat lehet haszn�lni. A mini-trambulinok, dob�sz�nyegek �s minden m�s olyan eszk�z haszn�lta tilos, amely az ugr�sok �s a dob�sok magass�g�t n�velheti. A pontoz�b�r�k �ltal�ban �sszesen sz�z pontot adhatnak egy csapatnak, amely a k�vetkez� elemekb�l �ll:

- �ltal�nos megjelen�s (15 pont)

- neh�zs�gi fok (10 pont)

- t�nctud�s (10 pont)

- lelkesed�s (10 pont)

- mozdulatok kivitelez�se (10 pont)

- piramisok, kunsztok kivitelez�se (10 pont)

- ugr�sok (10 pont)

- �tfordul�sok (10 pont)

- koreogr�fia (5 pont)

- �sszhang (5 pont)

- biztons�gos v�grehajt�s (5 pont)

A csapatokat a r�sztvev�k sz�ma �s fi�-l�ny �sszet�tele alapj�n �ltal�ban n�gy csoportba sorolj�k: kis l�tsz�m� csapat (Els� szint – 16 vagy kevesebb l�ny r�szv�tel�vel), kis l�tsz�m� koeduk�lt csapat (M�sodik szint – 16 vagy kevesebb f�, ebb�l legfeljebb n�gy f� fi�), nagy l�tsz�m� csapat (Harmadik szint – 17 vagy t�bb l�ny), illetve nagy l�tsz�m� koeduk�lt csapat (Negyedik szint – 17 vagy t�bb f�, ebb�l legal�bb �t fi�). A k�l�nb�z� szint� csapatok sz�m�ra m�s-m�s a k�telez� elemek sz�ma, �m a kapott pontok alapj�n a rangsorban mind egyenl� es�lyekkel indulnak a legjobb csapat c�m��rt.

A csapat fel�p�t�se

A hajr�z�s sor�n a csapat tagjai k�t, illetve bizonyos esetekben h�rom csoportra oszthat�k.

A v�laszt�vonal a base (b�zis, alap) �s flyer (rep�l�) k�z�tt h�z�dik.

A base, magyarul b�zis az a szem�ly, aki az �sszes kunszt �s piramis alapj�t k�pezi, tart�-ember.

A flyer az, aki a piramisok �s kunsztok tetej�n �ll, illetve akit dob�lnak. Ide�lis testalkat�ra n�zve lehet�leg alacsony, v�kony; de ha magasabb, akkor is pehelys�ly�nak kell lennie.

Nagyobb csapatokban helye van egy harmadik t�pus� r�sztvev�nek is, �ket angolul is third-nek, harmadiknak h�vj�k. �k t�bbnyire fi�k, illetve tiszt�n l�nycsapatokban a leger�sebb, legrobusztusabb testalkat�ak. Gyakorlatilag �k v�gzik az emel�seket �s a dob�sokat (a b�zis csak „megtartja” a flyert, de nem � juttatja fel), ami komoly testi er�t k�v�n.

A coach(edz�) megszervezi �s betan�tja a gyakorlatokat, fel�gyeli a felk�sz�l�st �s az edz�seket. Az �n. Head Coach (vezet� edz�) az, aki �sszefogja a csapatot, vagy esetleg csapatokat. Neki van k�pe arr�l, hol tart a csapat, �s neki van koncepci�ja arr�l, hol fog tartani egy h�nap, egy �v m�lva. �t �ltal�ban egy vagy k�t Assistant Coach (seg�dedz�) seg�ti, �k a koreogr�fi�ban �s t�nctud�sban, illetve a specifikusabb kunsztok (magas piramisok, �tfordul�sok) betan�t�s�ban seg�dkeznek, szigor�an szakmai szempontb�l.

Am�g az edz�ket �ltal�ban kinevezik (iskola, vezet�s�g, t�mogat�k), addig a kapit�nyokat (Captain) v�lasztj�k, m�gpedig a csapat tagjai egym�s k�z�l. A csapatkapit�ny feladata kett�s: egyr�szt a k�lvil�g fel� � jelk�pezi a csapatot: a szab�lytalans�gok�rt �t vonj�k felel�ss�gre, a sajt�nak � nyilatkozik a csapat nev�ben. M�sr�szt azonban a kapit�ny feladata a d�nt�s, hiszen az edz�k el�g ritk�n vannak a p�ly�n ak�r a meccsek, ak�r a bajnoks�gok alkalm�val. A kapit�ny �tl�tja az eg�sz j�t�kteret, tudja, hogy az amerikai fociban (kos�rlabd�ban stb.) �ppen mi t�rt�nik, milyen buzd�t�sokat kell skand�ltatnia, vagy �ppen mikor j�n el az ideje egy kunszt bemutat�s�nak.

A kapit�ny �s a seg�d-kapit�nyok (co-captain) fel�gyelik a fell�p�sek alkalm�val a t�bbi csapattagot, �s az � felel�ss�g�k, hogy a gyakorlatokat biztons�ggal hajts�k v�gre.

Felhaszn�lt irodalom:www.wikipedia.hu